ŰŰA téboly
Csak egy keskeny híd
A partok az értelem és az ösztön
Állandóan követlek
A napfény megzavarja a szellemet
Egy vak gyerek kúszik előre
Mert érzi anyja szagát

Megtalállak
A nyom friss és a hídra
Csöpög verítéked és meleg véred
Nem látlak
Csak a szagod érzem, érezlek téged
Egy ragadozó aki ordít az éhségtől
Követem a szagod mérföldeken át

Olyan jó a szagod
Olyan jó a szagod
Utánad megyek
Olyan jó a szagod
Megtalállak
Olyan jó
Állandóan követlek
Olyan jó a szagod
Nemsokára az enyém leszel

Most az enyém vagy
Megvárom míg besötétedik
Akkor megérintem a nedves bőrödet
Ne árulj el
Ó nem látod, ég a híd
Ne sikolts és ne tiltakozz
Mert különben összeroppan

Olyan jó a szagod
Olyan jó a szagod
Utánad megyek
Olyan jó a szagod
Megtalállak

A régi bánat

ŰŰA dombon és a fénybe
egy lény hajt, hogy menjek
ugyanazért a dologért és a régi fájdalomért
könnyeim kacagva kezdenek folyni
és a mezőn egy fiatal test rohad
ahol a sors a bábjait irányítja
ugyanazért a dologért és a régi fájdalomért
végre tudom, itt semmit sem osztanak

A dombon és a semmibe
mindenki tudja mi marad a végén
ugyanaz a dolog és a régi fájdalom
lassan az őrületbe kergetnek
és a mezőn ugyanaz a háború dúl
még mindig megperzseli a szívem
ugyanaz a dolog és a régi fájdalom
végre tudom
Baszni akarok!

[Soha többé] - a régi fájdalom
[Soha többé]
[Soha többé] - a régi fájdalom

A dombon és a fénybe
egy lény hajt hogy menjek
ugyanazért a dologért és a régi fájdalomért
könnyeim kacagva kezdenek el folyni
és a mezőn egy fiatal test rohad
ahol a sors a bábjait irányítja
ugyanazért a dologért és a régi fájdalomért
végre tudom itt semmit sem osztanak

[Soha többé] - a régi fájdalom

Légy a feleségem

ŰŰLátni őt a templom körül kószálni
egy éve egyedül van
a gyász elvette minden eszét
éjjelente az ő sírjánál alszik

Ott a harangoknál alszik egy kő
egyedül csak én tudom elolvasni
és a kerítésen a vörös kakas
annak idején a te szíved volt

A félelem felszúrva erre a kerítésre
így hát minden este ásni megyek
hogy lássam mi maradt még
az arcodból mely rám nevetett

Ott a harangoknál töltöm az éjszakát
ott csigák között magányos állatként
nappal az éjszaka után rohanok
másodszorra menekülsz el előlem

Légy a feleségem

Mélyre ások a kezeimmel
hogy megtaláljam amit úgy hiányoltam
és amikor a hold a legszebb ruháját ölti
megcsókoltam a hideg szádat

Gyengéden a karjaimba veszlek
de a bőröd papírként szakad
és darabokra esel szét
másodszorra menekülsz el előlem

Ott a harangoknál töltöm az éjszakát
ott csigák között magányos állatként
nappal az éjszaka után rohanok
másodszorra menekülsz el előlem

Légy a feleségem

Így azt veszem el, ami megmaradt
az éjszaka forró és mi meztelenek vagyunk
Átkozott a kakas, amelyik a hajnalt köszönti
lecsaptam a fejét

Szívfájdalom

Óvjátok egymást
a szívfájdalomtól
mert rövid az idő
amit együtt töltötök
mert akkor is,
ha titeket sok év egyesít
azok csak
perceknek fognak tűnni

Szívfájdalom

Óvjátok egymást
az együttléttől

ŰŰSzereti az anyát
és oldalról
maga nyújtja oda neki a halat
mely az üres here előtt vedlik le
a régi bőr a földre hullik

Szereti a nővért
és hátulról
a hal szájig felzabálja magát
a kopoltyúk még véresek a szívástól
a vörös nagy szemeken

Ívási idő
ívási idő van

Szereti a kutyát
oh Isten az égben
a hal most a nyelvével csókol
halott tejet köp az arcodba
Őt megfogni nem mered

Ívási idő
mindenhol haltej
ívási idő van

Az anyát elvitte a tenger
Ívási idő
A nővéreknek nincs ideje
Ívási idő
A kutya bólogatva áll a tengerparton
Ívási idő
A halnak szüksége van a magányra
Ívási idő

Rammstein